Ráterhelik-e a vállalkozások a különadót a fogyasztóra?

Az egyes ágazatokat érintõ különadóról szóló törvény indoklásban szerepel az a sok vitát kiváltó kitétel, hogy a különadót az ennek hatálya alatt levõ vállalkozásnak nem szabad a fogyasztóra terhelnie. Mit is jelent a "fogyasztóra terhelés"? Az Európai Bizottság értelmezésében (ami az iparûzési adónkkal és az olasz IRAP-pal kapcsolatos vitákban is megjelent) a fogyasztóra terhelés explicit módon jelenik meg, azaz a fogyasztó által is megismerhetõ összegû adót jelent, jellemzõen külön tételként feltüntetve a számlában (árajánlatban, árközlésben). A fogyasztóra terhelés tiltása azon követelmény miatt volt szükséges, mert az EU szabályai csak egyetlen közvetlenül a fogyasztóra terhelt adót engedélyeznek, ez pedig az általános forgalmi adó.

Finom tehát a különbségtétel a köznapi nyelvhasználathoz képest: a különadó természetesen meg fog jelenni a termékek, szolgáltatások árában, mivel költségtényezõként beépül az árba. Nem is várható el, hogy ez ne történjen meg: egyetlen vállalkozás sem viseli el hosszú távon, hogy valamely ténylegesen felmerülõ költség ne legyen része a termék, szolgáltatás árának. Azonban mégsem lesz olyan nyilvánvaló módon a fogyasztóra terhelve, ahogyan például az áfát külön tételként kell a számlában feltüntetni. Ettõl függetlenül végsõ soron a fogyasztó magasabb árral fog találkozni emiatt, vagy ha a piaci körülmények éppen úgy hozzák, a vállalkozás más költségei csökkentésével (ami sajnálatos módon gyakran a minõség romlását okozza) fogja ellentételezni az árban a különadó költségét. Tehát annak hangsúlyozása, hogy a különadó nem a fogyasztót terheli, de jure a szakmai zsargon szerinti értelemben teljesen igaz - miközben a fogyasztó de facto elõbb-utóbb többet fizet.

Összeállította

Varga Anikó - adótanácsadó
Millefolium Bt.